Beszélgetés a hegyilegelőn dolgozó komondorokról – I.
A napokban mínuszba fordult a hőmérséklet a Kárpát-medencében és még hó is esett, ami ritkaság a magyarországi területen az utóbbi években. A sajtóban „rendkívüli” sőt „extrém” időjárásról beszélnek, pedig ez volna a természetes a földnek ezen a szélességi fokán. Vannak, akik számára teljesen normális és télidőben megszokott a fagy és a hó, és ehhez alkalmazkodva teszik a dolgukat.
A téli időjárásról beszélgettünk dr. Horváth Csabával, egy erdélyi gazdával, aki állatorvosként végzett és praktizált évekig, majd inkább juhokat tartó gazdálkodó lett.
Egy kalotaszegi völgyben tartja 200-300 birkáját, 7 kutyából álló falkáját, és legalább 2 terepjáróból álló „flottáját”. Korábban volt juhásza is, de azt tapasztalta, hogy aki nem érzi magáénak a nyájat, az aképp is bánik vele. Ezért aztán egy ideje inkább egyedül végzi a juhokkal járó feladatot. Két leány van a családban, felesége pedig a mintegy 10 kilométerre lévő házuk körül (és belül) teszi a dolgát, ő dolgozza fel a tejet.
– Csaba, beszélgessünk a téli időjárásról. Mennyire természetes felétek a hideg és a hó?
Hát normális. A juhok ilyenkor már bent vannak a hodályban, ahol 10 fokkal melegebb van, mint kint. De ha mínusz 15 fok van a völgyben, akkor a hodályban is 0 fok alá kúszik a hőmérséklet.
– A kutyák bemennek a juhok közé?
Nem.
– Nem mehetnek, vagy nem akarnak bemenni?
Nem mehetnek be, mert ahol a kutyák bemennének ott a kisbárányok ki tudnának jönni, s ha nem találnak vissza, akkor megfagynak. A hodályban ugye nincs fűtés, a juhok önmaguk melegítik föl. Egy nyitott bejáraton befújna a szél, huzat lenne a hodályban, s mivel ellési időszak van, ezért mindent be kell zárni. Amikor ott vagyok, akkor ki-be sétálnak a kutyák, mert figyelek a bárányokra, hogy ki ne szökjenek.
– Hány fok volt a leghidegebb?
Azt kell tudni, hogy az állatok lent vannak két erdő között egy széles völgyben, itt mínusz 18,5 fok is volt már.
– A kutyák hogy viselik a hideget?
Alhatnak a szalmabálák közt, van amelyik készít is magának vackot szalmából, s a kalyiba alá is bebújhatnak ha esik a hó. De a többség javarészt a hóban alszik. Napközben mozgásban vannak, járják a területet, játszanak a 30-40 centis hóban, és a kocsival kitaposott keréknyomba heverednek le. Télidőben nagyobb az étvágyuk, s látszik, hogy a táplálékfelvétel gyorsabban történik.
– Mit jelent, hogy ilyenkor többet esznek a kutyák? Miből áll a táplálékuk? Hányszor adsz nekik enni?
Kétszer adok, reggel és este. Összegyűjtjük otthon a szárazkenyeret, a szomszéd asszony is szokott áthozni. Viszek nekik egy táskával, azt beáztatom savóba azt kapják. Reggel nincs annyi időm foglalkozni velük, akkor nyers csontot is szoktam adni. Este pedig több időm van, akkor begyújtok a kalyibában lévő kályhába és fel szoktam melegíteni nekik a savót és abba száraz kutyatápot áztatok.
Nyáron van úgy, hogy az egyik-másik reggel jön enni, este meg nem, vagy fordítva. De most állandóan várják az ételt, látszik, hogy szükségük van az energiára a hideg miatt.
– A savóba áztatott kenyér hallatán sokan elszörnyednek. Neked, mint állatorvosnak mi a véleményed erről a táplálásról? Milyen összetétele, milyen tápereje van a savóba áztatott kenyérnek?
A kenyér összetevőjét ugye ismerjük, a nagyobb hangsúly a savón van. Főleg az olyan savón, mint az enyém, amelyből az orda nincs kifőzve. Ennek elég nagy a fehérje tartalma. Aztán van egy tehenem is, egy Jersey fajta, aminek 6-7 %-os zsírtartalmú a teje. Ezt a tejet 80 fokra felmelegítjük, és ebben áztatjuk, olvasztjuk az egynapos sajtot, így készül a kaskaval, mi így mondjuk. Miután megvan a kaskaval, ezt a felmelegített tejet, amiben benne vannak a sajtból kioldódott anyagok is, hozzáöntjük a savóhoz, s így már igen tömény lesz. Van benne zsír, fehérje stb., a juhtej savója is igen zsíros, tehát ez egy nagyon jó tápanyag nekik.
– A fehérjét és a zsírt megkapják a savó-tej keverékből, a szénhidrátot pedig a kenyér adja?
Igen, s ezen kívül kapnak ugye még száraz tápot és csontot is. Általában 15 liter körül van a 7 kutya adagja reggel is és este is. A 15 literben kb. 4-5 liter a száraz táp. (~65 dkg/kutya – a szerk.) Tehát 30 litert megesznek naponta. (Ez több, mint 4 liter/kutya – a szerk.)
Amikor velős csontot adok nekik, akkor mindegyik kap egyet, amit aztán el is fogyasztanak és szépen kinyalogatják belőle a velőt.
– Hogy tudnád elmagyarázni, hogy azokhoz a különleges elbánásban részesülő komondorokhoz képest, amelyek prémium tápot kapnak, milyen a nomád körülmények között tartott komondorok táplálása? Nem lesz valamilyen hiánybetegségük?
Beszéljünk általánosságban, ne csak kutyákról, hanem más állatokról vagy az emberről. Ugye, ha egy adott élethelyzetben, szituációban hosszú ideig ki vagy szolgáltatva bizonyos körülményeknek, akkor azt előbb-utóbb megszokod. Persze vannak olyan egyedek, amik kiesnek, de a többség hozzá hozzáigazodik az adott körülményekhez. Szerintem ez egy olyan általános dolog, ami nemcsak a komondorra jellemző, vagy nemcsak a kutyákra jellemző, hanem az emberekre is. Meg kell élni a háborúban is, ami évekig tarthat, amikor kevés a kaja, de túl akarod élni.
– Igen, csak hát ilyenkor jöhet a skorbut, meg jöhetnek az egyéb hiánybetegségek, vagy nem?
Jöhetnek persze, hogy jöhetnek, természetesen lesznek olyan egyedek, amik nem fogják bírni, és elpusztulnak, de ha kicsi korától ott nő fel a kutya, az adott életkörülmények között megtanul alkalmazkodni. Itt szerintem nagyon fontos, hogy fiatal kortól ott nőjön fel, másként nem is ajánlott.
Én azt tartom a leges legnagyobb hülyeségnek, amikor látom hogy a környékbeli juhászok adják, veszik, cserélik a felnőtt kutyákat. Ha ezeket beviszik egy idegen falkába, annak a falkának vége. Soha a büdös életben nem fog az a falka jól működni, mert állandóan balhé lesz. Kicsi koruktól a falkában kell felnőni, s a ranglétrán alulról kell felverekedi magát egy bizonyos pontig, ameddig el tud jutni. Így tudja hol a helye és megszokja a táplálási szokásokat is.
____________________________
Cikkünk második részében Csaba falkájának hierarchiájáról és a közös munkáról lesz szó. Hamarosan folytatjuk.