Etikai és Fegyelmi Szabályzat

Részletek
Írta: Etikai és Fegyelmi Bizottság

 

Társaság a Komondorért Egyesület

ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZAT (EFSZ)

 

TARTALOM

I. RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az EFSZ célja
2. Az EFSZ személyi és tárgyi hatálya
3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság (EFB)

II. RÉSZ – ETIKAI KÓDEX

4. Etikai elvárások
5. Etikai és fegyelmi vétségek

III. RÉSZ – AZ ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE

6. Fegyelmi szervek
7. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság összehívása
8. Az etikai és fegyelmi eljárás lefolytatása
9. Etikai büntetések
10. Fegyelmi büntetések

IV. RÉSZ – HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

 

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az EFSZ célja

A jelen szabályzat meghatározza azokat az egyesület tevékenységével összefüggő magatartási normákat, amelyek (szándékos vagy gondatlan) megszegése fegyelmi eljárást von maga után, valamint azokat az etikai elvárásokat, amelyek az egyesületi tevékenység során minden rendes, pártoló és tiszteletbeli tagtól elvárható. Ezen elvárások megsértése etikai és fegyelmi eljárást eredményezhet.


2. Az EFSZ személyi és tárgyi hatálya

A szabályzat személyi hatálya kiterjed az egyesület minden rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjára valamint azokra a személyekre, akik az egyesület szervezésében, részvételével, jóváhagyásával megrendezésre kerülő eseményeken, illetve az egyesület által működtetett internetes felületeken és közösségi médiában megnyilvánulnak.

A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a nemkívánatos magatartásformákra, cselekedetekre, mulasztásokra, függetlenül attól, hogy az szóbeli, írásbeli vagy tettleges megnyilvánulás.

Jelen szabályzatot abban az esetben is alkalmazni kell, ha az etikai vagy fegyelmi vétség elkövetője az etikai vagy fegyelmi vétség elkövetése után, a felelősségre vonás előtt tagsági viszonyát megszünteti.

Jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell megvizsgálni az etikai és fegyelmi tárgyú eseteket, valamint véleményezni bármely egyesületi tag magatartásával, tetteivel, tevékenységével kapcsolatban felmerült etikai és fegyelmi kérdéseket. Amennyiben az e szabályzatban, illetve az egyesület egyéb szabályzataiban megfogalmazott egyéb előírásokba ütköző magatartás valósul meg, úgy e szabályzat szerint kell eljárni.


3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság (EFB)

Az Etikai és Fegyelmi Bizottsági elnökét és tagjait az egyesület elnöksége kéri fel. Az EFB határozatképességéhez a bizottság legalább kettő tagjának jelenléte szükséges.

Összeférhetetlenség: nem lehet az EFB tagja egy adott ügyben

    1. az eljárás alá vont személy,
    2. az eljárás alá vont hozzátartozója
    3. aki az eljárás alá vonttal gazdasági kapcsolatban áll vagy állt az elmúlt 3 évben
    4. aki az eljárás alá vonttal egyesületen kívüli munkakapcsolatban, vagy alá-fölé rendeltség viszonyban áll
    5. aki tenyésztői kapcsolatban áll vagy állt az eljárás alá vonttal az elmúlt 3 évben


II. RÉSZ
ETIKAI KÓDEX

4. Etikai elvárások

Az egyesület tagja az általánosan elfogadott jogszabályok, előírások és társadalmi elvárások által meghatározott magatartást tanúsító személy, aki ismerni köteles az egyesület szabályzatait, azokat elfogadja és betartja.

Az egyesület tagja minden tevékenységében, megnyilvánulásában a kulturált kutyatartás, az állatszeretet és barátság elveit érvényesíti, viselkedésével példát mutat és barátokat szerez az etikus és kulturált kutyatartók táborának.

Az egyesület tagja véleményével, szakmai tudásával, tapasztalatával erősíti az egyesület munkáját, népszerűsíti a komondor fajtát.

Amennyiben az egyesület tagjának az elnökség és közgyűlés iránymutatásával és határozataival ellentétes véleménye van, azt csakis jobbító szándékkal, az egyesület szervezett keretein belül teszi közzé az alapszabályban és jelen szabályzatban foglaltak betartásával. A rendes tagnak jogában áll az alapszabály 13. pont (2) j) bekezdés alapján kifogást emelni.

Az egyesület tagja nem folytathat az egyesület számára hátrányos tevékenységet, véleményével, kritikájával segíti az egyesület tevékenységét, belső demokráciája fejlődését és nem támogatja az egyesület ellen kifejtett tevékenységet.

Az egyesület tagja szükség esetén kifejti az egyesület álláspontját olyan szervezetekkel, csoportosulásokkal szemben, amelyek elvei ellentétesek az egyesület elveivel, illetve amelyek az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytatnak, vagy tevékenységük az egyesület ellehetetlenítésére, hitelének rontására irányul. Utóbbi jellegű esetet jelzi az elnökségnek.

Az egyesület tagja az összeférhetetlenségi szabályokat figyelemmel kísérve fejti ki tevékenységét. Választott vagy megbízott vezetőként a helyzetéből adódó esetleges előnyökkel nem él vissza, azokat sem anyagi, sem más céljai eléréséhez nem használja fel.

Az egyesület tagja mind saját kutyája/kutyái, mind más állatokkal kapcsolatban betartja a természetvédelmi, állatvédelmi előírásokat és környezetét is ösztönzi azok betartására. Magatartásával jó példát mutat, az állatok – különösen a kutyák – szeretetére nevel.

Az egyesület tagja tevékenységét a komondor fajta minőségének fejlesztése, fajtajellege megőrzése, egészséges szervezetű, idegrendszerű, a szabályzatok és a Szakmai Tanács iránymutatásának megfelelő egyedek származtatása érdekében fejti ki, nem pedig anyagi haszonszerzés érdekében.

Az egyesület tagja az általa tenyésztett kutyákért, azok sorsáért jogi és etikai felelősséggel tartozik. Az eladott vagy elajándékozott kölykök sorsát folyamatosan figyelemmel kíséri. Az új tulajdonosokat tanácsokkal látja el és tapasztalataikat megfogadja.

Az egyesület tagja, kutyája, kutyái, tenyészete reklámozása során szigorúan a bizonyítható tényekhez ragaszkodik, figyelembe veszi a jó ízlés határait. Az előzőekben megfogalmazott magatartása soha nem irányul mások ellen, vagy mások eredményeinek megkérdőjelezésére.

Az egyesület tagja köteles az ebek tartására, tenyésztésére, szállítására, utaztatására, kiállítására, versenyeztetésére, az állatok védelmére vonatkozó uniós és hazai jogszabályi rendelkezések, valamint a NÉBIH mint tenyésztési hatóság által kiadott szabályokat ismerni és e rendelkezéseket maradéktalanul betartani. Mindenki kötelezettsége továbbá a kulturált kutyatartás, az állatszeretet- és barátság elveinek érvényesítése, etikus és kutyabarát magatartás tanúsítása.

Az egyesület tagja – kizárás terhe mellett – semmilyen körülmények között nem ad el kölyköt állatkereskedőnek vagy állatbolt tulajdonosnak, nyereményjáték rendezőjének, valamint állatkísérletekhez, és harci kutyák nevelőjének „edzőkutyaként”.

Az egyesület tagja aláveti magát és tenyészetét/kutyáját a kötelező szűréseknek, vizsgálatoknak kezeléseknek.

Az egyesület tagjának kötelezettsége, hogy kizárólag egészséges, testileg és lelkileg ép egyedekkel végezze tenyésztői tevékenységét. Egyetlen kan vagy szuka sem tenyészthető és tenyésztési célra nem értékesíthető, melyről sejthető, hogy súlyos örökletes hibát vagy betegséget hordoz.


5. Etikai és Fegyelmi vétségek

A) Etikai vétség:

    1. Az egyesület etikai szabályainak szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból való megszegése.
    2. Az ebtenyésztésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése.
    3. A kutyatartással, a tenyésztéssel és a kutyás sporttevékenységgel összefüggésben bármilyen módon jogtalan előny szerzése, vagy más részére ilyen előny biztosítása, ennek kísérlete.
    4. A közgyűlés és az elnökségének határozataiban foglalt rendelkezések szándékos, vagy súlyos gondatlanságból való megsértése.
    5. Az egyesület tagjához, vezetőjéhez, tisztségviselőjéhez méltatlan magatartás tanúsítása.

B) Fegyelmi vétség:

    1. Az egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak és előírásainak, vagy a közgyűlés és az elnökség határozatainak be nem tartása.
    2. Az állattartásra, állattenyésztésre és állatvédelemre vonatkozó jogszabályok megszegése.
    3. A tartott kutya, kutyák, gondozásának elmulasztása.
    4. A kutya tartása és használata vagy kiképzése során a kutya fizikai vagy pszichikai bántalmazása, sérülés okozása.
    5. Az egyesület szakmai előarásaiban foglaltak szándékos megsértése.
    6. Az egyesületi taghoz méltatlan magatartás tanúsítása, olyan tevékenység folytatása, mely az egyesület céljainak elérését veszélyezteti.
    7. Az egyesület, annak választott tisztségviselői vagy tagjai jó hírének, hírnevének csorbítása.
    8. Írott vagy elektronikus sajtóban, internetes felületeken valótlan tartalmú hirdetés vagy közlemény közzé tétele.
    9. A Szakmai Tanács előírásainak be nem tartása, szándékos megsértése.
    10. Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos visszaélés elkövetése.
    11. Az egyesület szerveit, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (pld. minisztérium, bíróság, ügyészség stb.) illetve annak képviselőjét jogszerű tevékenysége során szándékosan megtéveszteni vagy munkájában akadályozni, adatokat, bizonyítékokat elhallgatni, meghamisítani vagy megsemmisíteni.
    12. Méltatlan magatartással, megnyilatkozással erkölcsi-, vagy (közvetlen/közvetett módon) anyagi kárt okozni az egyesületnek.
    13. Választással elnyert megbízatással, tisztséggel visszaélni, jogokat rosszhiszeműen gyakorolni.


III. RÉSZ
Az Etikai és Fegyelmi Bizottság (EFB) működése

6. A fegyelmi szervek

    • Etikai és Fegyelmi Bizottság
    • Elnökség
    • Közgyűlés


7. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság összehívása

Az Etikai és Fegyelmi Bizottságot az alapszabály értelmében a következő esetekben kell összehívni:

    1. az elnökség kérésére
    2. a Felügyelő Bizottság kérésére (az elnökség egyidejű értesítése mellett)
    3. a Szakmai Tanács kérésére (az elnökség egyidejű értesítése mellett)

Az EFB eljárásra történő felkérése során a vizsgálandó esetről rendelkezésre álló információkat, valamint a vélelmezett vétséget és a javasolt szankciót meg kell küldeni.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság saját hatáskörben is eljárhat (az elnökség értesítése mellett), ha olyan gyanú merül fel, amely ezt indokolttá teszi.

A bizottságot az EFB elnöke hívja össze.


8. Az etikai és fegyelmi eljárás lefolytatása

    1. Az eljárás célja az egyesületre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, szabályok és a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető visszatartása hasonló magatartástól.
    2. Az EFB által lefolytatott eljárás eredményét, illetve az EFB által javasolt szankciót az elnökség érvényesíti. Fellebbezni a közgyűléshez lehet, az elnökség határozatának közzétételét követő 15 napon belül.
    3. Az EFB békéltető tevékenységet végezhet és közvetíthet az egyesületi tagok közötti vitás ügyekben.
    4. Az EFB eljárása során tárgyalást tarthat, illetve tárgyalás tartása nélkül határozhat. Amennyiben az eljárás alá vont személy kéri, tárgyalást kell tartani.
    5. Jogkövetkezményt csak a jogorvoslati eljárás jogerős lezárása után lehet alkalmazni.
    6. Az EFB a felkérést követő tizenöt napon belül írásban – az indokok megjelölésével – értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt és egyben tárgyalást kitűzni. Az erről szóló értesítés kézhezvételének a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.
    7. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, és – szükség szerint – azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos és fellelhető egyéb bizonyítékokat (okirat, jegyzőkönyv stb.) is.
    8. A tárgyaláson az eljárás alá vont személy elé kell tárni az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.
    9. A EFB köteles lehetővé tenni, hogy az eljárás alá vont személy a tárgyalás egész időtartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen lehessen, az EFB elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.
    10. Ha az eljárás alá vont személy védekezésében tanúkat jelent be – név és lakcím megjelölésével – a tanúként megjelölt személyeket az EFB – szükség esetén a tárgyalás elnapolásával – köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben ez a valós tényállás felderítése érdekében szükségesnek mutatkozik.
    11. A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – az EFB elnöke vagy az általa ezzel megbízott bizottsági tag által a helyszínen is felvehető. Az eljárás alá vont személyt ennek helyéről és időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell.
    12. Az eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson vagy a helyszíni bizonyításnál a fent írt határidőben igazolhatóan megküldött előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg, és távollétét méltányolható okra hivatkozással nem menti ki.
    13. Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét és az eljárás tárgyát.
    14. Fel kell venni az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztését és nyilatkozatait, a tanúvallomásokat, a tárgyaláson, illetve a bizonyítás-felvételen elhangzó egyéb lényeges nyilatkozatokat.
    15. A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait velük alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetőleg nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni.
    16. Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
    17. A jegyzőkönyvet az EFB jelenlévő tagjai és az eljárás alá vont személy is köteles aláírni. Ha az eljárás alá vont személy az aláírást megtagadja, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.
    18. Az elsőfokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított 90 napon belül be kell fejezni. E határidő rendkívül indokolt esetben a fegyelmi szerv által 30 nappal meghosszabbítható.
    19. Az EFB az ügy kivizsgálása után határozatot hoz.
    20. A határozatokat az EFB tagjai szótöbbséggel hozzák.
    21. Ha az eljárás eredményeként az etikai- vagy fegyelemsértés nem bizonyított, az eljárást

u.a) „bizonyíték hiányában”, vagy
u.b) ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el, „vétség hiányában”

meg kell szüntetni. Erről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

    1. Ha az eljárás során a vétségnek az eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az EFB határozatot hoz.
    2. A határozatot az eljárás befejeződésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból az eljárás alá vont személy és az egyesület elnöksége egy-egy példányt kapjon. Az írásba foglalt határozatot az EFB elnöke írja alá, és egyúttal gondoskodik annak kézbesítéséről.
    3. A határozat bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll:

x.a)  bevezető rész tartalmazza: az eljáró EFB tagok megnevezését, a határozathozatal idejét, az eljárás alá vont személy adatait.
x.b)  a rendelkező rész tartalmazza: a megállapított vétség elkövetését, az etikai és fegyelmi szabályzat meghatározott pontjaira hivatkozással a kiszabott büntetést, a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőségre való utalást.
x.c)  az indokolás tartalmazza: az egyértelműen bebizonyított tényeket, körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy által javasolt, de a fegyelmi szerv által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket, a súlyosító és enyhítő körülményeket.


9. Etikai büntetések

Az egyesület tagjával szemben alkalmazható jogkövetkezmények etikai vétség esetén.

    1. szóbeli figyelmeztetés,
    2. írásbeli figyelmeztetés,
    3. vétség elkövetésének nyilvános közzététele,
    4. fegyelmi eljárás kezdeményezése.


10. Fegyelmi büntetések

A) Az egyesület tagjával szemben alkalmazható jogkövetkezmények fegyelmi vétség esetén.

    1. szóbeli figyelmeztetés,
    2. írásbeli figyelmeztetés,
    3. írásbeli figyelmeztetés annak nyilvánosságra hozatalával,
    4. határozott időre szóló eltiltás adott vagy valamennyi rendezvénytől,
    5. vállalt tisztségtől határozott ideig történő eltiltás,
    6. tagsági viszony felfüggesztése határozott időtartamra,
    7. kizárás kezdeményezése az elnökségnél.

B) Nem egyesület tagokkal szemben alkalmazható jogkövetkezmények.

    1. szóbeli figyelmeztetés,
    2. írásbeli figyelmeztetés,
    3. írásbeli figyelmeztetés annak nyilvánosságra hozatalával,
    4. határozott időre szóló eltiltás adott vagy valamennyi rendezvénytől,
    5. kitiltás az egyesület valamennyi rendezvényéről.

 

IV. RÉSZ
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK


A Társaság a Komondorért Egyesület Etikai és Fegyelmi Szabályzata az elnökség általi elfogadás után lép hatályba.

Az Etikai és Fegyelmi Bizottság bármikor kezdeményezheti a szabályzat módosítását.

Jelen Etikai és Fegyelmi Szabályzatot az Etikai és Fegyelmi Bizottság előterjesztése alapján az elnökség 2025. augusztus 22-én, 11/2025. (VIII. 22) határozatával fogadta el.

Hatályba lép a kihirdetést követő napon.